A szezám (Sesamum indicum L.) minden bizonnyal a legrégibb idők óta termesztett növénynek számít, s ezzel együtt a legrégebbi az ember táplálkozásában fontos szerepet játszó olajat adó növények között is. Indiában számít őshonosnak. A régészeti feltárások azt bizonyították, hogy a szezámmagnak már 4000 évvel ezelőtt is magas értéke volt a belőle nyerhető olaj miatt. Széleskörű felhasználtságnak örvendett már ezekben az időkben is: gyógyászati, étkezési, gyógyszerészeti, kozmetikai célokat szolgált, de alkoholos italokat is készítettek szezámmagból.

Régi növényi kultúrának számít, számos fajtája és változata létezik. Az indiai szezámmag sárgásfehér színű, az orientális szezámmag ugyanakkor fekete. Mindemellett barna és sárga színű magokat termő szezámféléket is ismerünk.

A szezámmagolaj az elsőosztályú étolajok közé tartozik. Meglehetősen kellemes illata és íze van, oxidációs stabilitás jellemzi, ennélfogva gyakran használják olajban sült ételek készítésére. A leggyakrabban táplálkozási célokat szolgál manapság, de olyan kozmetikai készítményeknek is lehet hatóanyaga, amelyekben állagát jól megőrző olajra van szükség.

A szezámmagolaj zsírsavösszetételét tekintve elmondható, hogy az olajsav (más néven oleinsav) és linolsav vannak jelen a legnagyobb mértékben, méghozzá hozzávetőleg azonos arányban.

Az összes egyszerű növényi olaj közül éppen a szezámmagolajra jellemző, hogy a legjobb az oxidációs stabilitása. Állagát meglehetősen jól meg tudja őrizni az olyan természetes antioxidánsok jelenlétének köszönhetően, mint amilyen például a szezamin és a szezamol. Ezek előfordulását más olajokban nem tudták kimutatni.

Share →

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>